Pisztácia

Jellemzői:

Eredete: Közép-Ázsia és a Közel-Kelet (pl. Irán, Törökország), de termesztik a mediterrán térségben is (Görögország, Olaszország, Spanyolország).

Magassága: 4–10 méteres fa vagy nagyobb bokor.

Lombozata: Lombhullató, páratlanul szárnyalt levelek.

Virágzása: Tavasszal virágzik, egylaki vagy kétlaki, ezért terméshez legalább egy porzó és egy termő példány szükséges.

Termése: Zöld héjú mag, amit éretten a belső kemény héjból kipattintva fogyasztunk – ez a "pisztácia".

Gondozása:

Fényigénye: Teljes napfényt igényel.

Hőigénye: Meleg, száraz nyarak és enyhe telek, -20°C-ig fagytűrő, fiatal korban még érzékeny lehet a kisseb fagyokra.

Talajigénye: Jó vízáteresztő, meszes vagy semleges talaj ideális. Nem bírja a pangó vizet.

Vízigénye: Szárazságtűrő, de a terméshozam érdekében öntözni érdemes, különösen virágzás és termésérés idején.

Alternatíva: Cserépben is nevelhető, így télen védett helyre vihető – de ez esetben kevésbé valószínű a terméshozam.

Porzópár szükséges: A gyümölcstermés érdekében, fontos, hogy legyen legalább egy porzós példány a közelben.


Termőre fordulás: Általában 5-7 év után kezd teremni, de jó körülmények között akár 50–70 évig is él és terem.

Betakarítása: Ősszel (szeptember-október), amikor a külső héj megrepedezik.